A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WiiW) legfrissebb, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa (CESEE) gazdasági kilátásairól szóló elemzése szerint a régió növekedése 2024-től stabil, de mérsékelt ütemben folytatódik, átlagosan évi 3,2%-os GDP-növekedéssel. A belföldi kereslet továbbra is erős marad, amelyet a reálbérek növekedése és az uniós forrásokból finanszírozott beruházások támogatnak, azonban a külső kereslet, különösen Németország gazdasági gyengélkedése miatt, visszafogott lesz.

A régión belül a növekedési kilátások országról országra változnak. Oroszország esetében 2024-ben a katonai kiadások növekedése húzza felfelé a gazdasági teljesítményt, de a szankciók és a kapacitási korlátok miatt 2025-re és 2026-ra lassulás várható. Kazahsztán marad a régió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága, amit az erős fogyasztás és az olajtermelés növekedése táplál. Az uniós tagállamok között Lengyelország és Horvátország kiemelkedő növekedést produkálhat, míg Románia fiskális konszolidációja miatt lassulásra számíthat.

A balti országok, különösen Észtország gazdasági kilábalása lassan halad, míg a visegrádi országok, például Csehország és Magyarország, továbbra is gyengélkednek a német ipar válságának közvetlen hatása miatt. Az autóipari ágazatban komoly problémák mutatkoznak, különösen az elektromos járművek iránti gyenge kereslet miatt, ami a CESEE régió egyes országaiban jelentős visszaesést eredményezett – írják az elemzők.

A WiiW előrejelzése szerint 2024-ben Magyarországon lesz a harmadik a leggyengébb a növekedés a vizsgált országokban Észtország (0,2) és Lettország (0,8) százalék mögött.

Ami ennél is aggasztóbb, hogy jövőre a második leglassabb lehet a bővülés az elemzés alapján: mindössze Lettország 2,1 százalékos növekedése múlhatja alul a magyar 2,2 százalékos várt teljesítményt, ami azonos lesz Szlovákia és Szlovénia eredményével, és 0,3 százalékponttal maradhat el a cseh ütemtől.

A balkáni, kelet- és közép-kelet-európai országok GDP-adatai Országnév 2022 2023 2024e 2025e 2026e Bulgária 3,9 1,8 2,2 2,4 2,8 Csehország 2,8 -0,1 1 2,5 2,7 Észtország 0,1 -3 0,2 2,6 3 Horvátország 7 3,1 3,3 3 3 Magyarország 4,3 -0,9 1,2 2,2 3,1 Litvánia 2,5 0,3 2,1 2,5 2,8 Lettország 1,8 1,7 0,8 2,1 2,4 Lengyelország 5,6 0,2 3,1 3,7 3,3 Románia 4,1 2,1 2 2,5 3 Szlovénia 2,7 2,1 1,7 2,2 2,5 Szlovákia 1,9 1,6 2 2,2 2,6 EU-CEE11 4,3 0,7 2,2 2,9 3 Albánia 4,8 3,9 4 3,8 3,9 Bosznia-Hercegovina 4,2 2,1 2,6 2,9 3,1 Montenegró 6,4 6,3 3,5 3,7 3,5 Észak-Macedónia 2,2 1 1,8 2,3 2,6 Szerbia 2,6 3,8 3,8 3,7 3,7 Koszovó 4,3 4,1 4,1 3,8 3,9 Moldova -4,6 0,7 2 3,3 3,7 Ukrajna -28,8 -5,3 2,7 3,3 4,7 Törökország 5,5 5,1 3,4 4 4,5 Fehéroroszország -4,7 3,9 4 2,2 1,3 Kazahsztán 3,2 5,1 4 4,7 4,5 Oroszország -1,2 3,6 3,8 2,5 2,2 Forrás: WiiW

Az infláció meredek csökkenése jelentősen javította a reálbérek növekedését, de a régióban szigorú monetáris környezet uralkodik. Bár egyes országok, például Magyarország és Törökország, már elkezdték a lazítást, a reálkamatok továbbra is magasak, ami visszafogja a hitelnyújtást és ezzel együtt a gazdasági aktivitást is.

Ha teljesülnak a WiiW várakozásai, a 24 országból álló csoportból 2024-2025-ben a 3,4 százalékos összevont növekedéssel a 22., 2024 és 2026 közötti összesített bővülést nézve paid a 20. helyen lenne Magyarország a 6,5 százalékos adattal.

Magyarország: lassú kilábalás és költségvetési szigorítás

Magyarország gazdasági teljesítménye 2024 első felében gyenge volt, és a növekedési kilátások továbbra is mérsékeltek a WiiW szerint.

A 2024-es évre 1,2%-os növekedés várható, ami enyhén elmarad a kormány 1,3-1,5 százalékos várakozásaitól.

De élesebb a különbség a jövő évi várakozások esetében: míg a WiiW 2,2 százalékos bővülést valószínűsít, addig a kormány 3-6 százalékos növekedést akar 2025-re. Ráadásul a bécsi elemzők számításai nem Trump-elnökséggel számolnak alapeseti forgatókönyvükben, viszont az esetleges megválasztása további lefelé mutató kockázat lenne.

A lassú kilábalást szerintük főként a magánfogyasztás visszafogottsága és a beruházások jelentős, mintegy 12%-os csökkenése magyaráz. A WiiW emlékeztet, a kormány eredeti célja 3,6%-os GDP-növekedés volt, amelyet a háztartások fogyasztása révén kívántak elérni, ám a vártnál alacsonyabb fogyasztási növekedés és a kiskereskedelmi forgalom gyengélkedése miatt ez nem valósult meg.

A beruházások csökkenése többek között az EU-támogatások visszaesésére és a közberuházások leállítására vezethető vissza az elemzők szerint.

Hozzáteszik, hogy a magánszektor befektetéseit a bizonytalan jogi környezet és az alacsony bel- és külföldi kereslet nehezíti. Ugyanakkor a külkereskedelmi mérleg pozitív hozzájárulást mutatott a gazdasági növekedéshez, mivel az import csökkent a beruházások visszaesése miatt.

A költségvetési hiány jelentősen túllépte a kormányzat által kitűzött célt, és 2024 végére a hiány várhatóan eléri a GDP 5%-át a WiiW kalkulációi alapján.

Hansgúlyozzák, hogy a 2025-2026 közötti időszakban további fiskális szigorításokra lesz szükség, hogy a költségvetési konszolidáció folytatódhasson. Ennek ellenére 2025-re 2,2%-os, 2026-ra pedig 3,1%-os GDP-növekedés várható. A költségvetési konszolidáció mellett a lakossági fogyasztás továbbra is fontos tényező marad, bár a reálbérek növekedése várhatóan visszafogottabb lesz, mint 2024-ben.

Jövőre úgy becsülik, hogy az éves átlagos euróárfolyam 410 forint körül alakulhat majd, míg 2026-ban már 415-ig ugorhat fel a kurzus.

Az államadósság esetében nem várnak gyors csökkenést: míg 2023-ban az államadósság a GDP 73,4%-át tette ki, a WiiW szerint ez az arány 2024-ben 73,6%-ra emelkedhet, majd 2025-ben 73,8%-ra nőhet. 2026-ra várhatóan újra csökkenhet, és a bruttó államadósság a GDP 73,5%-át teheti majd ki. Ez az enyhe ingadozás arra utal, hogy a kormány továbbra is igyekszik kontroll alatt tartani az adósságot, ugyanakkor a gazdasági növekedés lassú üteme miatt nem várható jelentős csökkenés.

Arra számítanak, hogy 2025-ben az átlagos havi bruttó reálbérek 7,5%-kal növekedhetnek, elérve a 677 500 forintot, míg a nettó reálbérek is hasonló mértékben, 7,5%-kal növekedhetnek, elérve a 478 300 forintot. 2026-ra a növekedés lassulhat, 2,2%-os bruttó bérnövekedés várható, ami 719 400 forintot jelent, és a nettó bérek 2,6%-kal 450 400 HUF-ra nőhetnek. 2026-ra a bruttó bérek további 2,6%-kal emelkedhetnek, és elérhetik a 749 000 forintot, míg a nettó reálbérek szintén 2,5%-kal nőhetnek.

Ez a lassabb növekedés a gazdasági környezet bizonytalanságaira utal, amely visszafoghatja a reálbérnövekedést, amelyet viszont a kormány az elmúlt időszakban az egyik legfontosabb programja közé emelt.

Politikai kockázatok és globális kihívások fenyegetik Magyarországot

A 2026-os választások közeledtével Magyarországon fennáll a veszélye annak, hogy a választási költekezési hullámok megismétlődnek, ami inflációs nyomáshoz és a költségvetési pozíció romlásához vezethet.

Emellett a nemzetközi politikai kockázatok, például Donald Trump esetleges újraválasztása, komoly gazdasági és biztonsági kihívásokat jelenthetnek a régió számára, különösen a kereskedelmi korlátozások, a vámok és az USA-NATO kapcsolatok romlása miatt.

Ezek alól pedig Magyarország sem mentesül: ahogy arról korábban írtunk, a szoros német–magyar kapcsolatok miatt az egyik legnagyobb közvetett ütést kaphatjuk emiatt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images