A lényeg:

A GDP-arányos magyar államháztartási hiány 2025-től csökkenésnek indul
A GDP-arányos államadósság az idén 74,6 százalék lesz, és a 2025-2027 közötti időszakban a kamatkiadások a költségvetési bevételek átlagosan 9 százalékának felelnek majd meg.
Az infláció továbbra is lefelé tartó pályán marad
Az idei évre 1,6 százalékos, jövőre azonban már 3 százalék körüli ütemre gyorsuló reálnövekedést várnak
A növekedési kilátást valamelyest bizonytalanná teszi, hogy a nyitott, a kereskedelmi folyamatoktól intenzíven függő magyar gazdaság fogékony a külső fejleményekre

Mi történt?

Megerősítette a devizában és a helyi valutában fennálló hosszú és rövid futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek befektetési ajánlású, “BBB mínusz/A-3” szintű besorolását pénteken az S&P Global Ratings.

A legutóbbi (április) felülvizsgálatkor 5,3 százalékos GDP arányos deficitet jelzett előre az S&P, míg jövőre 4,2 százalékot. 

A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett osztályzati megerősítéssel együtt érvényben hagyta a minősítés stabil kilátását is. A magyar szuverén osztályzatot a másik két globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Moody’s Ratings is a befektetési kategóriában, de az S&P osztályzatánál eggyel jobb fokozaton tartja nyilván.
„Az alacsonyabb beruházások és a gyengébb külső kereslet kockázatot jelentenek Magyarország idei gazdasági növekedési kilátásaira nézve. Bár meglátásunk szerint kormány 2025-től kezdődően konszolidálja a költségvetési pozíciót a kereslet élénkülése és az alacsonyabb hitelfelvételi költségek közepette, a közelgő 2026-os választások megnehezíthetik a nagy költségvetési hiány csökkentését. Pozitívum, hogy az infláció csökkent, és a folyó fizetési mérleg szerény többletbe váltott. Mindazonáltal arra számítunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank érzékeny lesz az árfolyam alakulására, és 2024 hátralévő részében és 2025-ben óvatosan folytatja a monetáris lazítást” – írta a hitelminősítő az indoklásában. 

A részletek

Az S&P Global Ratings közölte: az idei évre 1,6 százalékos, jövőre azonban már 3 százalék körüli ütemre gyorsuló reálnövekedést vár a magyar gazdaságban, tekintettel arra, hogy várhatóan a beruházások bővülési üteme és a külső kereslet is élénkül, mindemellett a hazai magánszektor is “kitartóan fogyaszt”. Jövőre az erősödő fogyasztói bizalom, valamint a magyar háztartások eddig visszatartott, magas szintű megtakarításai is hajtóerőt adnak a növekedési lendületnek, és ehhez hozzájárul a monetáris enyhítési ciklus is. 

A kormány konszolidációs erőfeszítéseiből eredő költségvetési visszahúzó erő mindezt csak részben ellentételezi

– fogalmaz pénteki elemzésében az S&P. 

A cég szerint ugyanakkor a növekedési kilátást valamelyest bizonytalanná teszi, hogy a nyitott, a kereskedelmi folyamatoktól intenzíven függő magyar gazdaság fogékony a külső fejleményekre, köztük a kulcsfontosságú kereskedelmi partnernek számító német gazdaság növekedési teljesítményére, valamint a geopolitikai feszültségek bármilyen esetleges átgyűrűző importköltség-hatásaira. 

Emellett Magyarország és az EU kapcsolatrendszerében mutatkozó feszültségek az uniós finanszírozások késedelméhez vezethetnek, egyes finanszírozások el is maradhatnak – vélekedik a hitelminősítő. Az S&P hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az EU a 2021-2027-es időszakra 12,2 milliárd euró – a magyar hazai össztermék hozzávetőleg 6 százalékának megfelelő – folyósítást szabadított fel, ráadásul a közvetlen külföldi tőkebefektetések is várhatóan élénkülnek az elektromos járműveket gyártó szektorban zajló jelentős beruházások révén.

NGM: töretlen a bizalom 

A döntés hátterében „a magyar gazdaság stabilitása és válságállósága húzódik meg. A magyar gazdasági növekedés az uniós átlag feletti, megelőzi többek közt a belga, a francia, az olasz, a holland, a román, a lett vagy éppen a német gazdaság teljesítményét” – reagált a hitelminősítő bejelentésére a Nemzetgazdasági Minisztréium. 

Mint írták: „bár nehéz időszakon vagyunk túl, egyre több pozitív jel mutat abba az irányba, hogy a
magyar gazdaságban fordulatról beszélhetünk. Augusztusban éves bázison már 4 százalék
felett emelkedett a kiskereskedelmi forgalom, ez a dinamika pedig már magasabb, mint az idei
évre várható 1,5 százalékos GDP növekedés.”  „Azaz az áruk fogyasztása egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt” – teszik hozzá. 

Ezzel párhuzamosan a turizmus szárnyal, az év első nyolc hónapjában 5,5 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest. Ez azt is jelzi, hogy egyre több ember, egyre több család tud elmenni kikapcsolódni, akár egy hétvégére is. Mindezek összességében egyértelműen a fogyasztás növekedését, a belső konjunktúra helyreállását jelzik, írták. 

Mi van veled, forint?

A döntést követő percekben stabil maradt a hazai fizetőeszköz, 404,3 körül mozgott. 

Kép: TradingView

Az elemzők egyöntetűen azt várták,  hogy minden marad a jelenlegi állapot szerint. A forint piacán azonban a konszenzus ellenére ideges volt a hangulat, amelynek okait itt foglaltuk össze.

Egy nem várt kilátásrontás egyébként elég komoly következményekkel járt volna a magyar tőkepiacon – érveltek az korábban az Erste elemzői, hozzátéve, hogy a költségvetés a magyarnál is rosszabb állapotban van Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában. A piac azonban erre abszolút nem számított, pénteken napközben a BUX emelkedett, a piacot az OTP Bank részvényei vezették. 

Most a szerdai nap lesz kiemelten fontos, a  KSH ugyanis közzéteszi a harmadik negyedéves GDP növekedési adatokat. Az előző negyedév 1,5 százalékos év/év bővüléssel zárult, most az 1 százalék a realitás. Gyenge teljesítményt nyújthatott a mezőgazdaság, az ipar és azon belül az építőipar, mindezeket a szolgáltatások ellensúlyozhatták valamelyest.