Magyarország kimarad az európai gazdasági fellendülésből: miért nem tudunk lépést tartani?
Az európai gazdaság hosszú idő után újra növekedési pályára állt, ám Magyarország kimaradt ebből az ütemes fellendülésből – derül ki a friss harmadik negyedéves GDP-adatokból. Míg Európa számos országában, így Franciaországban, Németországban és Spanyolországban pozitív gazdasági teljesítményről számoltak be, addig Magyarország visszaesést szenvedett el. Az európai országok összesített növekedési üteme 0,4%-ra gyorsult a harmadik negyedévben, éves szinten pedig már az 1%-os növekedést is megközelíti. Ehhez képest Magyarország gazdasága 0,7%-kal zsugorodott, ami jelentős elmaradás az európai átlagtól.
A legfrissebb európai gazdasági eredmények különösen kedvezőek voltak
Spanyolország erős növekedést produkált, 3,4%-os éves ütemmel, míg Németország elkerülte a recessziót, és 0,2%-os negyedéves növekedést ért el. Ezek az adatok pozitív meglepetést okoztak az elemzőknek, akik korábban mérsékeltebb eredményeket vártak. Magyarország azonban nem tudta kihasználni ezt az európai lendületet; a magyar gazdaság a harmadik negyedévben a vártnál is nagyobb mértékben, 0,7%-kal csökkent.
Európa gazdasága az elmúlt években számos kihívással nézett szembe. A magas infláció, az energiaárak drasztikus emelkedése és a csökkenő kereslet komoly visszaesést eredményeztek 2022 végén és 2023 elején. Azonban az energiaárak enyhülése és a reálbérek lassú növekedése ismét fellendülést hozott a kontinens legtöbb országában. Spanyolország például a turizmusból és az átalakuló fogyasztói szokásokból profitál, mivel az emberek egyre többet költenek szolgáltatásokra, például utazásra és vendéglátásra, amely az ibériai gazdaság teljesítményében is megmutatkozik.
Magyarországon ugyanakkor a növekedés továbbra is várat magára
Az ország gazdaságát az alacsony fogyasztás, a beruházások csökkenése, valamint a kedvezőtlen külső gazdasági környezet is visszafogja. Az ipari szektor gyengélkedése, a magas kamatlábak és az energiaárak továbbra is terhet rónak a gazdaságra, amelyet az EU-s források hiánya is súlyosbít. A szakértők szerint mindezek a tényezők akadályozzák a magyar gazdaság kilábalását, miközben a reálbér-emelkedés ellenére a fogyasztás növekedése lassú ütemben halad.
Az Erste Bank és az ING Bank elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a magyar GDP idén csak 0,5-1% közötti növekedést érhet el. A várakozások szerint a magyar gazdaság növekedése 2025-ig mérsékelten alakulhat, az ipari szektorban jelentkező strukturális kihívások miatt pedig hosszabb távon is korlátozott lehet a fellendülés. Az OTP elemzői is pesszimisták a jövőt illetően, mivel a gyenge harmadik negyedéves adatok további kockázatot jelentenek a következő évekre nézve.
Európa tehát láthatóan magára talált, de Magyarország számára a felzárkózás egyelőre tovább várat magára.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!